Kérészek tánca a Tiszán évente egyszer!

Kérészek tánca a Tiszán évente egyszer!


Szemet gyönyörködtető látvány minden évben a Tisza virágzása.
 
 Minden évben páratlan élményt nyújt a kíváncsi szemeknek.
 Amióta világ a világ, minden év júniusában az Alföldön kivirágzik a szőke Tisza. Nem tavirózsákra kell gondolnunk, vagy vízi liliomokra, bár látványban minden bizonnyal felvennék a versenyt a tiszavirágokkal, melyek különleges természeti jelenséget kínálnak.

Tiszakürtnél és a Maros torkolatánál, valamint a Bodrogon már a hét elején megjelentek a tiszavirágok példányai, de csak annyian, hogy még győzték megenni őket a halak és a madarak. Szombat estére aztán alaposan megváltozott a helyzet: a Tisza szinte minden folyamkilométerénél lehetett látni őket, a poroszlói Villa Holiday által közzétett videó pedig “hivatalosan” is megerősíti, hogy elkezdődött a nyár egyik csodája, a tiszavirágzás, azaz a kérészek násza.


Repülő virágok

A tiszavirág (Palingenia longicauda) – más néven kérész – egy különös szárnyas rovar, melynek bár testhossza mindössze 3 centiméter, szárnyfesztávolsága 7 centiméter, ám farkával együtt arasznyi hosszúságú, körülbelül 13 centiméter hosszú, Európa legnagyobb kérészfajtája.

Fotó: Szabó Bálint

A különös rovar alföldi folyóink leszakadó partszakaszainak iszapjában 3 évig lárva állapotban, imágóként “pihen”.

A tiszavirágok imágói nagy telepekben, észrevétlenül húzódnak meg az iszapban, majd május végén, június elején minden évben megtörténik a csoda, a napnyugta előtti órákban hatalmas tömegben rajzanak ki a kérészek a Tisza felszínére. 

A nőstény kérészek több ezer petét raknak a víz felszínére, majd a megtermékenyített peték a fenékre süllyednek, kikelnek, és a partoldal iszapjába fúrják magukat. A rovar U alakú járatai rendszerint 15-20 centiméter mélységig hatolnak a vízszint alá, a meder falába. A kérész tökéletlen átalakulással fejlődik, ami azt jelenti, hogy a báb állapot hiányzik a fejlődéséből.


Fotó: Szabó Bálint Fotó

Imágóik kirepülésekor rövid, ám annál látványosabb tömeges rajzást, násztáncot és párzást produkálnak, és néhány órán belül elpusztulnak. Innen származik a “kérészéletű” kifejezésünk, melyet a közbeszédben gyakorta használunk.

A rajzás a hímek vízfelszínre úszásával kezdődik, kibújnak lárvabőrükből és repülésre képes rovarokká válnak. Ezután egy második vedlés következik, így pár perc múlva láthatóvá válik hosszú farokfüggelékük, ami a hímek igazi dísze. A vedlés után a hímek elkezdik keresni a nőstényeket, és heves udvarolásba kezdenek. A párosodás után a nőstények feljebb repülnek a folyón, hogy petéiket lerakják.

Alapvetően a Tisza és mellékfolyói vízállása befolyásolja a tiszavirágzás pontos időpontját. Amennyiben később vonul le az árhullám folyóinkon, előfordul, hogy 2-3 hetet is várni kell a páratlan élményt nyújtó kirajzásra.


 

A Tisza vízgyűjtőjén

A Tisza vízgyűjtő területén júniusban először a Bodrogon repülnek fel a kérészrajok, mert itt húzódik korábban vissza az árhullám, majd fokozatosan dél felé haladva a mellékfolyókon, a Körösökön, és a Maroson is megjelennek a fürge rovarok. Leglátványosabban, és legnagyobb tömegben azonban a Tisza mentén figyelhető meg a szépséges rajzás. A világon egyedülálló jelenség első feljegyzése az itáliai hadmérnök, és tudós, Marsigli nevéhez fűződik, aki 1726-ban írta le a folyó partján a tiszavirágzást.

Idén a Bodrogon június 13-án már előrajzást örökítettek meg az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai. Ezzel kezdetét vette végre 2019-ben is a várva várt tiszavirágzás.



 
Az egyik első idei kérészt a Bodrogon sikerült lencsevégre kapni – Fotó: Aggteleki Nemzeti Park
Olaszliszkánál kezdődött az előrajzás a Bodrogon – Fotó: Aggteleki Nemzeti Park


Terülj, terülj asztalkám!

A tiszavirágzás biológiai jelentősége rendkívüli a vízparti élővilág szempontjából, a temérdek repülő rovar a gémek, sirályok, vadkacsák, békák, és nagy étvágyú halak legkedvesebb csemegéje.

 
 
 
Vízimadarak és halak lakmároznak ilyenkor a számukra ízletes falatokból – Fotó: Szabó Bálint Fotó
A Tiszavirágzás szobra a  szegedi rakparton – Fotó: Szabó Bálint Fotó

Kiemelt képünk a tavalyi tiszavirágzáskor készült Tiszacsegénél – Fotó: MTI/Czeglési Zsolt


150 ezer forintra büntethető, aki elpusztít egy tiszavirágot
A tiszai vízirendőrök a társszervek munkatársaival közösen és rendszeresen ellenőrzik a Tiszát és mellékfolyóit a kérészek rajzása alatt
.
Forrás: sokszinuvidek.hu
Tetszett a cikk?

 

 

SzegedVilága cikkek

Szegedi Dóm orgonájának állapota
SzegedVilága, helyi hírek
Szegedi Dóm orgonájának állapota Története és jellemzői A Fogadalmi templom büszkélkedhet Magyarország le ...
Meglepő érdekességek a hóról
SzegedVilága, helyi hírek
Meglepő érdekességek a hóról Ha tél, akkor hó- így volt ez sokáig, gyermekkorunkban nem telt el úgy tél, hog ...
Szegedi cipó
Szegedi receptek, Hírős ételeink
Szegedi cipónk, hagyományos recept alapján, BL 80-as lisztből készül. De mitől szegedi?
Töltött paprika paradicsomban
Szegedi receptek, helyiek receptjei
Töltött paprika, húsgombóccal és benne főtt burgonyával. Hozzávalók:2-3 személyre:      6 db paprika   ...
Szeged története a kezdetektől
Helyi történetek, helyi események
Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott.
Körmendi János (színművész)
Helyi hírességek, bemutatása
Körmendi János  (Szeged, 1927. október 21. – Budapest, 2008. január 6.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas ...
Ajánló cikk II.
SzegedVilága, helyi hírek
There are many variations of passages of Lorem Ipsum available, but the majority have suffered alteration in some form, ...
Kérészek tánca a Tiszán évente egyszer!
SzegedVilága, helyi hírek
Amióta világ a világ, minden év júniusában az Alföldön kivirágzik a szőke Tisza. Nem tavirózsákra kell gondolnunk!
Babits Mihály
Helyi hírességek, bemutatása
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. ...

További cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi programok

További helyi programok »